JUHÁSZ MAGDA:
Erdei karácsony
Karácsony éjjel
égnek a fények,
szívekben béke,
és új remények.
Őzike nézi,
üres a jászla,
lesz talán mégis
aki megszánja.
Mackó is dörmög,
üres a kamra,
pedig az ősszel
jól telerakta.
Róka is éhes,
nincs vacsorája,
de most az erdőt
ő sem vadássza.
A hideg télben,
ki segít rajtunk,
kis nyuszi reszket,
éhen ne haljunk.
Mókuska örvend:
– Fényeket látok,
jönnek már jönnek,
a jó barátok.
Kacajtól hangos,
most már az erdő,
siklik a szánkó,
csendül a csengő.
Telik a jászol,
telik a kamra,
hordja a falvak
apraja-nagyja.
A sok kis állat
örömmel látja,
hogy egész télen,
lesz vacsorája.
Boldog karácsony
szállt az erdőre,
és áldást hintett
az ünneplőkre.
Comments are closed