A debreceni Erdőmentők a Források világnapját egy rövid túrával ünnepelték a közeli Tócó-patak forrásához. Vasárnap kora reggel 3 örökmozgó kutyus társaságában indultunk el Debrecenből. Utunkat a Nagyerdő szélétől kezdtük, ahol nagy örömmel tapasztaltuk, hogy az ITSH dolgozói remek munkát végeztek az előző napi TeSzedd akció keretében. Megtisztult az utca és az erdő is a környéken a szeméttől.
Józsán csatlakoztak a Jógával az Egészségért Debrecenben Szabadidősport Egyesület tagjai és további Erdőmentő önkéntesek. Könnyed és kellemes utunk volt a túrázásra igen kiváló időben. Így jutottunk el együtt a Zeleméri templomromig.
A Tócó-patak forrásához igen közeli romokat nemrégiben újították fel, és alakítottak ki pihenőhelyet. Lelkes és ékesszóló önkéntesünk, Figura Judit Dorottya Petőfi Sándor: A Tisza című versét szavalta el nekünk e jeles nap alkalmából.
Az alkalomra készült sütemények és palacsinták hamar elfogytak, és új lendületet adtak a forrás felméréséhez.
Maga a forrás egy érdekes geológia képződménynek köszönheti létét. A patak keleti oldalán lévő homoktalaj találkozik itt a patak nyugati oldalán elterülő fekete lösszel, ami a homokhoz képest kevésbé vízáteresztő. A Kárpátokból felszín alatt nyugat felé áramló víz nekiütközik a fekete lösznek, feltorlódik és a patak vonala mentén a felszínre tör. Persze csak jelképesen, inkább csak szivárog. Mindenesetre ez a felszínre jutó vízmennyiség egy évszázaddal korábban olyan jelentős volt, hogy félték a környék lakói az esetenkénti áradásokat. Bár mára jelentősen lecsökkent a patak vízhozama, a part menti sáv szerencsére természetvédelmi övezet, telis tele gyönyörű öreg fűzfákkal, csodálatos mezei növényekkel.
A szakszerű felmérésben Málnás Kristóf András volt segítségünkre. A felmérés sajnos igazolta előzetes várakozásainkat, a lassú folyású, oxigénben szegény vízben nem található meg a tiszta vizű hegyi patakokra jellemző fauna. Azért komoly életközösséget találtunk: számos tegzes, csíkbogár lárva, viziászka, tubifex, árvaszúnyoglárva, pióca, hóka bolharák, laposféreg, ebihal, molnárpoloska akadt fel a rostán. Még egy gyönyörű őz sutát is felriasztottunk, aki delelni jött a hűs fák árnyékába.
Ha mi debreceniek nem is büszkélkedhetünk csodálatosan hűs tiszta vizű forrásokkal, arra kell vigyáznunk, ami nekünk jutott, a Tócó-patakra és forrásvidékére. Legyen ezaz üzenete számunkra a Források világnapjának, vigyázzuk, óvjuk a környezetünket, természeti kincseinket.
További képek itt: https://www.facebook.com/Erdomentok/posts/1013656141993056
Comments are closed