A jelenlegi általános iskolás – hetedik osztályos – biológia tankönyv így ír a mosás kimeneti szakaszának eredményéről:
„A háztartásokból kikerülő szennyező anyagok közül nagyon veszélyesek a mosószerek. A mosó- és mosogatószerek nem engedik kicsapódni a zsíros szennyeződéseket, amíg a mosóvíz a szennyvízelvezető rendszerbe kerül. A mosószerek azonban mérgezőek a vízi élőlények számára, és gátolják a vizek öntisztulását. Hatóanyagaik bejutnak a talajba, sőt segítik az egyéb szennyező anyagok bejutását is. Gyakran a víztisztítási eljárások során sem bomlanak le, így bekerülhetnek a vízvezetékrendszerbe, az ivóvízbe. A mosószerrel szennyezett ivóvíz pedig közvetlenül károsítja az ember szervezetét.”
Azt még érdemes megjegyezni, hogy a teljes kép ennél jóval összetettebb és kiterjedtebb, tehát a természet más rétegeibe is eljutnak a sokszor káros hatások. Számtalan egyéb forrás is foglalkozik a témával, így minden érdeklődő kedve szerint utánajárhat s – megfelelő megkülönböztető képesség mellett – meggyőződhet a fentebb említettekről.
Ebben az írásban azonban legfőképp az egyéni szintű megoldásokkal szeretnék foglalkozni. Nyilván itt is több út van, ezért elsősorban arról a két lehetőségről fogok írni, melyet magam is rendszeresen gyakorlok mindennapi életem során.
Alapvetően, ha környezetkímélő mosásról van szó, gyakran a következő eszköztár szokott felszínre kerülni: mosószóda, szódabikarbóna, mosószappan, nátrium-perkarbonát, bórax, ecetsav, kenőszappan, citromlé, hamulúg, gall – marhaepe szappan, mosódió, házi készítésű mosószer. Mindezek hasznos kulcsszavak lehetnek azoknak, akik szeretnének testhezálló módot találni a cselekvésre.
Jómagam kezdetben mosódióból készített mosógélt használtam, melyet az egyik kiskereskedelmi áruházban vásároltam meg. Több hónapig azt hittem, hogy ez lesz a legjobb választás, de tévedtem. Egyetemi tanulmányaim során ugyanis egy tanár felhívta rá a figyelmet, hogy bár maga a mosási folyamat tisztának tekinthető, mégis a szállítás jelentős környezeti terhelést jelent. Ezentúl pedig a műanyag tárolóegység is szemetet termel méghozzá többszörösen (előállításakor és eldobásakor is). Az említettek figyelembevételével úgy döntöttem tovább kell haladni a fejlődési úton, hisz hiába kedvezőbb ez a termék, mint a hagyományos mosószerek használata, ha még mindig árt a természetnek.
Ekkor az egyik barátom szóba hozta a vadgesztenyét, illetve az abból házilag elkészíthető tisztító folyadékot. Állítása szerint Ő már egy ideje ezt használja, és számára kiválóan működik. Ennek hatására az interneten elkezdtem kutatni a témát. Legfőképp a működési elv, a tapasztalatok, a hatékonyság és a megvalósítás folyamata érdekelt. A következőkre bukkantam:
Működése:
A kulcs a szaponin tartalomban rejlik.
„Míg a mosódiónak a külső héját használjuk (szaponin tartalma 13-15%), addig a vadgesztenye esetében épp ellenkezőleg: a mag barna héját eltávolítva, annak sárgásfehér belsejével lehet mosni. (Utóbbi szaponin tartalma vetekszik a mosódióéval.)
A vadgesztenye a szappanfafélék családjának egyik legismertebb, Észak-Amerikában és Európában is őshonos nemzetsége, melyek közül a közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) díszfaként nálunk is általánosan ültetett növényfaj. Gyógynövényekkel foglalkozó könyvekből és idős emberek elbeszéléseiből tudjuk, hogy a fa termését régen mosási, sőt fürdési célokra is használták. „ – írja az okovolgy.hu
Ezzel kapcsolatban meggyőző bizonyíték a habzási folyamat, mely már készítés közben is jelentkezik.
Elkészítése:
Kétféle módot szoktak leggyakrabban alkalmazni.
1.) Mosó folyadék készítése:
Itt saját tapasztalataimat osztom meg, hiszen közel két éve így készítem mosószerem.
Első lépés: a vadgesztenye összegyűjtése ősszel.
Általában egy nagyobb vászontáskát töltök meg vele, hogy biztosan elég legyen. Ha nem használom fel azonnal, akkor egy szabad helyre szétterítem, így megelőzve a penészedést.
Második lépés: darabolás.
Ehhez egy fatuskót, egy baltát és egy kalapácsot szoktam igénybe venni. A gesztenyét először megmosom, majd négy darabra vágom, végül ismét átöblítem, hogy a harmadik szakasz előtt ne maradjon rajta kosz. Néhány weboldalon javasolják, hogy darabolás után szedjük le a gesztenyéről a héját (a szaponin a héj alatti magtestben található), nehogy elszínezze a készítményt. Idén ezt a lépést kihagytam s így is tökéletes szer született.
Harmadik lépés: Kifőzés.
Egy nagyobb edényt félig megtöltök az összedarabolt gesztenyével, majd felengedem vízzel és főzni kezdem hozzávetőleg 10-15 percig. Ezután állni hagyom, bizonyos ideig (30 perc – 1 óra), majd míg forró leszűröm s 5 literes műanyag flakonba töltöm. Egy adag gesztenyét kétszer szoktam lefőzni, hogy minden használható anyag kioldódhasson belőle. Egyszerre 20 litert szoktam készíteni, ami legalább 8 hónapig kitart.
Negyedik lépés: Tartósítás.
Első alkalommal 15-20 csepp teafa illóolajat használtam 5 literhez, ami tökéletesen működött. Idén azonban nem adtam hozzá semmit, önmagában is elállt 8 hónapig. Ennek talán az az oka, hogy forró állapotban lett kitöltve a műanyag üvegbe, ami vákuumot hozott létre s ez elegendő volt a tartósításhoz. Azért hagytam ki az illóolajat, mert nem oldódik tökéletesen a készítményben, így bizonyos ruhákon foltot hagyhat.
Ötödik lépés: Komposztálás.
A felhasznált gesztenyét, ha van rá mód, akkor ajánlatos komposztálni. Így lesz teljes a körforgás. Ha maradnak ki feldarabolatlan szemek, akkor érdemes kísérletezni azok kiszárításával, hogy később is legyen utánpótlás. Ez nem mindig egyszerű a penészedés miatt, de alapos átszárítás után van esély a megvalósíthatóságra. (egyébként van aki lefagyasztja a maradékot )
2.) Zoknis megoldás
„Megfogod a gesztenyét, négyfelé vágod, leszeded a héját, majd a gesztenye belsejét belerakod egy zokniba (ami épp úgyis mosásra vár), lecsomózod, és indulhat is a mosás.” – írja a duhosmokus.hu
Egyébként ennek az lehet a hátránya, hogy kevésbé oldódik ki belőle a szaponin. Bár, vannak jó tapasztalatok is vele.
Hatékonyság:
A tudatosvasarlo.hu háromféle zöld mosószert tesztelt: a mosódiót, a mosószódát és a vadgesztenyét, 20 olvasójának bevonásával.
„Összességében mindhárom teszt pozitív eredménnyel zárult, mert az átlagosan koszos ruhákat tisztára mosták. Nehéz volt dönteni, de ha mindent figyelembe veszünk, akkor első helyen a gesztenye áll, mert a mosásban is jól teljesített, ökológiai lábnyoma pedig töredéke a másik kettőnek.
Míg a mosódió Indiából, a mosószóda főleg Németországból érkezik (hazánkban nem gyártanak), a gesztenye itthon is (ingyen) szedhető. Úgy tűnik, a gesztenye egyetlen hátránya, hogy szezonális és könnyen bepenészedik, ezért nehéz nagyobb mennyiséget tartalékolni belőle.”
Tapasztalatok:
A források között felsorolt hivatkozásokban számos vélemény olvasható. Leírom sajátomat is.
Mióta a magam által készített vadgesztenye alapú folyadékot használom:
– több ezer forintot takarítottam meg
– jelentősen csökkent a mosás általi környezetterhelésem
– ruháim puhább tapintásúak, mentesek az erős műillatoktól
Arra érdemes odafigyelni, hogy a gesztenyéből készített mosófolyadék a komolyabb foltokat nem viszi ki teljes mértékben. Ekkor mosószappannal szoktam kezelni az adott felületet, ezt követi a mosás. Így már tökéletes az eredmény. Fentebb írtam, hogy 8 hónapra előre készítem el a mosószert. A maradék négy hónapban kizárólag mosószódát használok, vagy a félretett és kiszárított gesztenyéből főzök ki újabb adagot, így megvalósítható az egy évre történő tervezés.
Öblítőnek pedig 20%-os ecetet szoktam adagolni. A ruha a kiszáradás után illatmentes lesz. Vannak azonban módszerek arra vonatkozólag is, hogy hogyan lehet környezet kímélően illatossá tenni a ruhákat, akár a fenti mosószerek alapanyagainak bővítésével. Erre vonatkozó igény esetén indulhat a kísérletezés.
– Kiegészítés –
Ha idegesít, hogy sok gesztenyét kell felvagdosni, úgy is felfoghatod az egészet, mint egy meditációs gyakorlatot (vipassana), melynek lényege, hogy csak arra figyelsz, amit épp teszel. Mély nyugalmat, erős koncentrációt, fokozottabb önismeretet és még számtalan más fizikai, lelki, szellemi hozadékot lehet ezzel elérni. Hozzáállásod rajtad múlik!
Írta: Somogyi László Tibor
Források:
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-7-evfolyam/a-megsebzett-bolygo/a-vizek-szennyezese
(letöltés ideje: 2018.04.06)
Így készíts tökéletes mosószert vadgesztenyéből! – sokszor kipróbált, bevált recept + fotók
(letöltés ideje: 2018.04.06)
https://tudatosvasarlo.hu/cikk/teszt-oko-mososzerek-viz-meggyozoen-habzott
(letöltés ideje: 2018.04.06)
https://okovolgy.hu/a-termeszet-ajandekai-a-mosonovenyek-vadgesztenye-mosodio-es-tarsaik/ (letöltés ideje: 2018.04.06)
https://eletmodszer.com/blog/a-kornyezettudatos-haztartas-9-resz-hagyomanyos-vs-kornyezetbarat-mososzerek.html
(letöltés ideje: 2018.04.06)
Comments are closed